Igen, Evelin, eltalálta. Tényleg epilógust fontolgattam. Már az elején tudtam, hogy fogok írni egyet, joban mondva, akkor már meg is írtam. Rövid, de sokat mondó (legalábbis, szerintem).
ERŐSEN SPOILERES.
Lássuk
Lara
A fényesség, először elvakított. Kellett egy ksi idő, amíg szemem hozzászokik vakítóan fehér látványhoz.
A menny szebb hely, mint gondoltam.
Hitten benne, és most tényleg itt vagyok.
A karcolások, amiket a Viadal során szereztem, egytől egyig mind eltűnt, és most fényes lepelve burkolózva várok.
Várok, hiszen nem tudom merre induljak, valahogy az angyalokat sem látom.
Ez a hely, nagyobb mint a Körzetünk. Az otthonom. Elszorul a szívem. Az otthonom, ahova többé nem fogok visszatérni, ahol a többiek ragadtak. Szembe jön velem egy alak. EGy alak, gyönyörű, viszos kreol bőrrel, aki az én szemeimen keresztül néz vissza rám. Egymás felé rohanunk, felugrok hozzá, szorosan átkarolom, és mellkasába fúrom az arcomat.
- Apa - suttogom. Hangom angyalian cseng, mintha nem is az enyém lenne. De nem úgy, nem érzem sajátomnak, mint halálom pillanatában. Most szebb lett, és a halállal, valahogy megtisztult.
- Ruta. Kicsim- suttogja a férfi. Apa. Ízlelgetem a szót. Olyan rég nem tudtam már kinek mondani, Az ő hangja egy kicsit vízhangzik, nem olyan mint emlékeimben. De nem számít. A lényeg, hogy újra együtt vagyunk. Egymásba gabalyodva állunk, nagyon sokáig.
De az idők végezetéig tudnék így, a karjai közt maradni.
Gondolataim, azonban, áthúzzák a számításom.
Mennyi idő volt amíg idejutottam?
Vége van a Viadalnak?
Ki nyert?
Thresh?
Cato?
A Rókaképű?
Clove?
Vagy esetleg....Katniss?
Ezt akartam. Hogy Katniss nyerjen.
Emlékeim kitisztulnak. Megölte...a fiút, aki engem ölt meg: Marvelt, az Első Körzetből.
Várjunk. Ők hol vannak? Rémülten pillantok körbe.
Nem lehetnek itt.
Nem szabad itt lenniük.
- Nyugodj meg kincsem - duruzsolja apa, lágy, megnyugtató hangján. - Itt már nem bánthat senki.Ez az egész, mintha nem is a valóság lenne. Mintha, álmodnék. Egrészről, megakarom tudni, ki nyert. Masrészről, mi lesz, ha csalódok a végeredményben? Egyenőre, csak látni akarom anyát, és a testvéreimet.
- Lehetséges lenne....? - kérdezem, és még mindig meglepődök hangom sejmességén. Apa blóint.
Idővel, Ruta. Idővel - mondja
***
Kedves Anya!
Mint már tudod, nem éltem túl a Viadalt, de egy percig se aggódjatok.
Apával vagyok, jó helyen.
Ahol nem kell félni, és éhezni sem fogok.
Katniss és Peeta megnyerte a Viadlat, tudom, hogy küldtetek Katnissnek kenyeret.
Tudom, hogy segíteni fog nektek, és tudom, hogy már segített is.
Tudom, hogy lázadás volt.
Tudom, hogy már nem Snow az elnök.
Tudom, hogy eltörölték a Viadalt.
Ha találkozol Katnissel, mond meg neki, hogy mindent köszönök, és hogy a húga Prim, jól van.
Barátnők lettünk.
Elmondhatom, habár, nekem nincs nővérem, de úgy szerettem Katnisst, mintha az lett volna.
Apa is jól van.
Végig figyelt minket, és büszke ránk, hogy képesek voltunk nlküle végig csinálni.
Nagyon lassan telik az idő nélkületek.
Hhiányoztok.
De majd egszer újra találkozunk.
Szeretettel:
Ruta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése